vissza

A Wattay család

Kiskőrös a Wattay - uradalom területét képezte, így a földesúrnak hívására és engedélyével települtek be a helység lakosai. A török hódítás idején elpusztított, csaknem lakatlanná vált Kiskőrös ettől kezdve éledt újjá és folyamatosan gyarapodva a környék legnagyobb településévé vált.

Az ősi kiterjedt család nagy kiterjedésű birtokai az évszázadok során Pest, Nógrád, Heves és Szabolcs megyében halmozódtak fel. Vagyonukat számos faluból, pusztából álló uradalmak alkották A jobbágyok ezrei tartoztak joghatóságuk alá A család története szerves részévé vált a magyar nemzet történetének. Árpád-házi I. ANDRÁS király (1046-1060) koráig nyúlik vissza a család eredete. Szép számmal voltak köztük kiemelkedő harcosok, hadvezérek, alispánok, táblaírók. Megtaláljuk őket a török elleni harcok fontos eseményeinél, Bocskai fejedelmi udvarában, a törökországi Héttorony rabságában, és leányágon is számos más család örökölt a Wattay - birtokból. Rokonságba kerültek például a nagyhírű gróf Teleki családdal is, amely egykor erdélyi fejedelmet is adott.

A Wattayak címerét találjuk többek között a patinás Sziráki kastély homlokzatán is Székesfehérvár egyik legszebb köztéri szobra Wattay Ferenc várkapitányt ábrázolja. A Wattay család irattára a levéltárban 413 cm iratfolyómétert foglal el Az ősi, óriási irathalmaz az életerős Wattay család sok évszázados életének és bizonyára a letűnt idők kultúrájának is nagy "temetője". Megfelelő "ásatással'" szakképzett kutatók búvárkodásával felszínre hozhatók lennének a bennük rejlő nemzeti kincsek. A Mohács előtti oklevél - melyet különböző időben, különféle vitézi tetteiért kapott a család az egyik legértékesebb 1V. (Kun) László király Solymár községet 1288-han Wattay Istvánnak adományozó latin irata.

Az 1500-as években Wattay Ferenc, a kiváló katona, író, festő és költő szabad idejében lúdtollat ragadott és megörökítette az akkor már több száz éves család történetét "Vett kezdetet az e Nemzettségemnek Eredethy, eg, Nemes Falurull Watharull ky Egertwll keth mertföldnyire Kereztes feleöll uagion, honnan en ob Athyam az az Athiamnak az Atti, Watthay Ferenz, az ő ottualó nemes Jozagahul ki hudosuan zolgalattra adta uolna magatt ... " Azaz: vette kezdetét az én nemzetségemnek eredete egy nemes faluról, Vattáról, ki Egertől két mérföldnyire Keresztes felől vagyon, honnan az én jobbatyám (nagyapám), azaz apámnak apja Wattay Ferenc, az ő ottvaló nemes jószágából kibujdosván, szolgálatra adta volna magát és választotta magának feleségül

Nagyvágon Wághy György fiának Miklósnak, törvénytudó mesternek leányát Wághy Zsuzsannát. A kiváló vitézt hősiessége jutalmául kinevezték Kapuvár, Léka, Strisnyák és Velike főprefektusának (azaz főkapitányának) Ezután a család története miként az országé is szűnni nem akaró csatározások sorozata. Bár Ferenc a "Thewrewkwk" (törökök) szövetségesének, János királynak híve, mégis menekülnie kell a Bécs alá vonuló, a Wattay birtokot kifosztó és fölgyújtó, a szövetségi hűséget semmibe vevő törökök elől Kapuvárra Lőrinc fia előbb a kassai püspökhöz szegődött, majd nemesi apródként Erdélybe ment a fejedelmi udvarba. később Léva, Szitnya, Csábág és Murán váránál harcolt. Csesznek várában telepedett 1e Az ő Ferenc fia kezdetben Sopronban tanult majd a tihanyi várban szolgált. Innen - a család később egyik legnagyobb, szinte legendás hírűvé lett egyénisége, akkor még 17 éves ifjú - a dunántúli főkapitány. Nádasdy vezetésével Győr, Besszprém (Veszprém), pápa katonáival együtt indult el télen a Balaton jegén Koppány várának sikeres megvételére később szüntelenül és váltakozó szerencsével portyázott a török ellen és igen súlyos sebeket szerzett .

Wattay Ferencnek a gyakran díszes paripákat ajándékozó édesanyja "jó, vénsége korában", 58 évesen halt meg. Ferenc Győrből különleges küldöttség élén Nagyváradra ment Bocskai István udvarába, akivel női ágon a család rokoni kapcsolatban állt. Amikor visszajött, Révkomáromból kiindulva visszafoglalta a töröktől Veszprémet, (Vár-) Palotát, valamint "az ingovány és sziget várost" Székesfehérvárt. Ezt követően menekülés közben nyergestől lefordult a lováról és a budai pasa csapatai "általmenvén rajtam, csak az Isten tarta, hogy minden lelkömet, bélemet ki nem tiprák a lovasok". E súlyos sebeiből is fölgyógyult és Csesznek várában kapitányhelyettes lett. A Győrt elfoglaló török ellen a Duna tulsó partján akadályozta, hogy az ellenség át ne jusson a túloldalra, s gondoskodott róla, hogy "a tatárok közül sok ezer megivá a Dunát" (belefulladt). A küzdelemben azonban egy török "nyílvesszővel a balogi lában általlövén, száram csontját is meghatván".A csonttörésből Szombathelyen gyógyult föl, és (Magyar) Ovárba ment a

Győrből kiszorult magyar seregekhez Bécset védeni a török ellen. Ott "huszonöt lóra való hadnagyságra" fogadták föl, s igen jól élt. "Nemcsak a vitézlő népnek, fő és vice kapitányoknak, de még a menyecskéknek is kedvökbe jutottam"

Pozsonyi és sárvári küldetése után részt vett V árpalota, Tihany, Vázsony, Gesztes és Veszprém visszafoglalásában, a török elleni harcban. pápa várában a franciák vasra verték, mert kémet sejtettek benne. Tizenöt nap alatt elreszelte egyik bilincsét, és az utána zúdított golyózápor ellenére sikerült megszöknie "az én Krisztusom gondviselése által". Marcaltőnél a másik lábáról is sikerült eltávolítania a bilincset, melyet addig kézben cipelt súlyos teherként. Első felesége pestisben halt meg, s óriási vagyont hagyott rá. Wattay Ferenc második felesége ugyancsak Wághy Zsuzsanna nevet viselt, mint száz évvel korábban a nagyapjáé. Rövidesen kinevezték Székesfehérvár helyettes parancsnokának. Mivel a földúlt földeken közelebb nem lehetett embereket találni, ezért Keszthely környékéről toborzott építőket a vár megerősítéséhez. Ezer védő az Alföldről is jelentkezett nála az otthonaiból elűzött hajdúk közül. A többszörös túlerőben levő törökök előtt a vár német parancsnoka föladta Székesfehérvárt a magyarok megkérdezése nélkül, a szabad elvonulás ellenében. A törökök az ígéretüktől eltérően öl ni kezdték az elvonulókat. Wattay néhányadmagával hősiesen ellenállt, de bordatörést szenvedett. A török táborban 12 öltéssel összevarrták "lapockájának" sebét, majd megbilincselték és Budára, később Nándorfehérvárra vitték

Ott török ruhát szerzett és megszökött. Egy csónakban 5 nap alatt a Temesig hajózott le, ahol a rácok meglelték és törökkézre juttatták. A temesvári várbörtön lakója lelt. A lehetetlent nem ismerő élni akarása szabadította ki. A mennyezetem át szökött meg, noha a padláson nyolc török katona aludt. Pokrócokból készített kötélen ereszkedett le a Temes töltésére. Bár egyik lábát bilincs húzta. mégis átúszta a folyót a törökök üldözése közepette, majd kertekben, erdőkben napokig bolyongott. A hosszú, kimerítő futás után a fáradtságtól 2 napig aludt egy út mellett. Amikor felébredt, fölült, hogy az őt csípő legyeket és hangyákat lerázza magáról. a véletlenül arra haladó törökök ismét foglyul ejtették, és vasra verve előbb Temesvárra, Nándorfehérvárra, majd Szófiába és végül Konstantinápolyba vitték. ahol 60 magyar fogolytársával együtt a hírhedt Jedikula (Héttorony) börtönbe zárták.

Itt írta meg élete viszontagságos történetét, "Istennek rettenetes csapásait", két szerelmes társa (felesége) hamar egymás utáni elvételét, kétszeri rabságát, négyszeri csodálatos szabadulását, újbóli elfogatását stb. "De mindenekbwll cziak azt mondom legien Én Istenöm Zentt. Akaratodd zerentt cziakad Zent lelköd az békeség thwrésre hiszen hizonnal ol kegielmes lstenemnek lennj, hogi hallgattuan meg zahaditaz meg es meg adod az en eluett Tarsamall latnoom" azaz: De mindezekből csak azt mondom, legyen én Istenem szent akaratod szerint, csak add szent lelked a békesség tűrésére, híven bizonnyal oly kegyelmes Istenem legyél, hogy hallgatván megszabadítasz és megadod az én elvett társamat látnom" Írtam en Vathay Ferentz az enn kezemmel 1. Feb-holnaphan, Anno 1605 ... fedikuláhan itt tartózkodásom emlékéért és időtöltésért búslakodó bánatim között".

Hogy onnan hogyan szabadulhatott meg, és jutott haza abból a börtönből, amelyben a történelem folyamán a legkiválóbb magyarok ezrei pusztullak el, azt esetleg a családi irattárban folytatott további kutatás után tudhatnánk meg pontosan. Csupán sejtjük, hogy családjának tagjai pénzért kiváltották. Abban az időben ugyanis a török császári udvarban jó üzlet volt a gazdag magyar foglyokkal való kereskedés. Wattay Ferenc életéből is láthatjuk, hogy évszázadok során a magyar nép leírhatatlanul sokat szenvedett. Egyrészt a török fosztogatás, pusztítás, a nép rabságba hajtása, másrészt az osztrák császár állal összeszedett európai zsoldosok, söpredék katonaság lelketlen rablása miatt. Ismét máskor éhínség és járványok sorozata tette elviselhetetlenné őseink életét. V érzett a háborúkban, a végvárakban. Ha idejében nem menekült, nem bujdosott el erdőkben, nádasokban, bizony gyakran előfordult, hogy jószágait, jobbágyait vele együtt hajtották el a keleti rabszolgavásárokba. így néptelenedett el akkoriban a magyar Alföld,

Az ország nyugati felében a bécsi császári önkény irtotta a magyart. Erdélyben se sikerült mindig megvalósítani a nemzetmentő politikát. Csoda-e, ha ilyen körülmények között őseink nem tudtak a jövőbe tisztán látni, és hol a császárhoz, hol a törökhöz fordultak segítségért aszerint, hogy az adott pillanatban honnan remélték a távolról sem önzetlen segítséget. A kiváló író és katona kései unokáját, Wattay Pált a Losoncon székelő Pest vármegye tanácsa 1681-ben alispánjává. választotta. 1686-han Budavár visszavívásánál, majd a török kiűzésében a család több tagja is kitűnt vitézségével, és ezért 1691-ben elnyerte az uralkodó 1. Lipót császár elismerését; a címeres nemeslevelet és a meglévők mellé további 45000 hold földet. így kapták meg Kiskőröst és 6 pusztáját. Ezek a következők: Cebe, Csengőd, Kaskantyú, Kisbócsa, Tabdi, Tázlár. Amikor 1701-ben a Wattay család losonci és pomázi ága a vagyonon megosztozott, Kiskőrös és környéke a pomázi ághoz tartozó Wattay Jánosé és Istváné lett. Hatalmas birtokuk északi határa Fülöpszállás volt, nyugaton a káptalani birtok, Akasztó és Kecel, délen Soltvadkert, keleten a Bugaci puszta.