vissza

Műemlék, idegenforgalom

1861-ben Kiskőrösön állították fel az ország első Petőfi-szobrát, amely ma a Petőfi-szülőház belső udvarában található. A Bach-korszakban a szobor felállítása merész tett volt, de világhírű kötőjére a város mindig büszke volt. Amikor visszatérően el akarták vitatni a költő kiskőrösi születését, mindig akadtak, akik országosan is jelentős irodalomtörténeti kutatómunkával bizonyítani tudták azt. (Kis Béla, Istenes József)

A város XX. Századi kialakítása valójában ehhez a szülőházhoz igazodva történ. Amikor 1880-ban Jókai Mór a Magyar Írók és Művészek Társasága nevében átvette a Makovinyi borbélytól megvásárolt szülőházat, a város főterén még állt a Nagyvendéglő, a “nemzeti leugrom”, ami a város közéletének, vendéglátásának, szolgáltatásainak központi épülete volt. Itt volt Petrovics István mészárszéke is, helyét, emlékét ma már csak egy emléktábla hirdeti. A Petőfi-szülőházzal szemben, a tér másik oldalán épült fel a már említett iskola, a kis harangjáról “Csöngős iskolának” nevezett intézmény. A tér keleti részét a Petőfi utca sarkán álló, Lábas Ferenc által épített, az “Isteni Gondviseléshez” címzett patikája zárta le. Vele szemben a Petőfi utca másik sarkán az iskola mellett 1912-ben épült fel Majoros és Szekulesz kereskedőháza, az első emeletes ház Kiskőrösön, ahol az első helyi nyomda is működött. A “Csengős iskola” vonalában, a tér nyugati sarkán, többszöri átalakítás után 1893-ban épült fel a városháza, a katolikus templommal szemben. Végső formájának kialakítása annak a kiskőrösi származású építésznek a munkája, aki a Petőfi tér több, stílusban meghatározó épületét tervezte. Lehoczky János az abban a korban divatos eklektikus stílust úgy alkalmazta, hogy részleteiben inkább szerény, de jó összhatású épület ízes példája lett a századvég kisvárosi építészetének. A katolikus templomot 1931-ben bővítették, falfestményeit a lengyel menekült Malczyk festőművész házaspár festette. 1958-ban Prokop Péter volt a templom káplánja.

A tér északi részén, a Kossuth Lajos utca elején csak 1914-ben készült el a Szarvas Fogadó. Az említett nagyvendéglő lebontása (1915) után, ebben az épületben teljesedett ki a város kulturális élete, színház és báltermére a mai idősebbek még emlékeznek. A szarvas fogadó – teljes felújítás után – 1997-ben nyílik újra 100 férőhelyes igényes szállodaként. Ezen felül szálláslehetőséget még 3 szálloda kínál, és 53 vendéglátó ipari üzlet áll bőséges kínálattal a helyi lakosság és az idelátogatók részére.

A termálfürdő 56 ° C-os gyógyvize nátrium klorid, jód, bróm és fluorid tartalma különböző megbetegedésekre jó hatású. A fürdőben zárt és nyitott hideg- és meleg vizes medencék, étkezési lehetőségek is vannak. A fürdőtől kétpercnyi távolságra van a szabadidőpark , ahol 6 füves kispálya, 3 salakos és 2 aszfaltos teniszpálya, valamint kocogó pálya áll a sportolni vágyók rendelkezésére. 15-20 perces sétával jó kirándulási lehetőséget kínál védett ritkaságaival a Szűcsi erdő, a Csukás-tó környéke és az erdőtelki erdő, de nincs messze a kaskantyúi ősborókás és az Izsáki Kolon-tó sem. Horgászni a közeli Akasztóra (Kígyós, Nagy-ér, Duna-völgyi főcsatorna) és a Vadkerti-tóra járnak. A környéken több helyen van lovas iskola, lovaglási, kocsikázási lehetőség. 15 perc alatt érhető el autóval a Vadkerti-tó, és 25 perc alatt a Szelidi-tó.