Faragó Orsolya

Faragó Orsolya az önmeghatározás és az egyén karakterizálásának sajátos nyelvezetét alakította ki legújabb munkáin. Az elemi formákból, körökből, vonalakból építkező grafikáin a művész egy olyan tradícióhoz nyúl vissza, mely a valóság modellszerű újrateremtését célozza. A konstruktivista látvány a természeti és társadalmi jelenségek elemeire bontott formai- és strukturális alapegységeiből teremti újra modellszerű architektúráit, mely éppen a társadalmi rend új illúziójának ígéretét hordozta a XX. századot felvezető általános társadalmi válságjelenségek nyomán.

E formanyelvet azonban a művész nem egyszerűen adaptálja, hanem egy önálló ikonográfiát teremt. Nem csak azáltal, hogy saját magát a kör motívumával azonosítja, hanem azokkal a minimál-történetekkel is, melyek ezeknek a sorozatainak a vezérfonalait is jelentik. A kör mint ősi, szakrális motívum szubjektivizálása, e motívum különböző létállapotainak megjelenítése a figuralitás minimalista utalásaiként értelmezhetőek, melyek mind-mind az egyén önreflexiójának olvasatait kínálják. Az egyes képeken szereplő figurák azonban nem csak az egyén perspektívájából szemlélhetőek, ahogyan az egyensúlyukat kereső testkonstrukciók belakják, s egyszersmind statikussá teszik a kép terét. Sokkal inkább tekinthetőek e művek egy olyan reduktív, stilárisan és formailag is lecsupaszított történet-elbeszélésnek, ahol a társadalmi viszonyok közül kiszakított szubjektum jelenik meg különböző lét-stádiumokban.

Faragó Orsolya e munkáit olyan naplószerű önvallomásoknak is tekinthetjük, ahol az egyén egzisztenciális küzdelme jelenik meg. Olyan képi sorozatok ezek, melyeken a művész világban való mozgása mintegy képregény-szerűen bontakozik ki, apró-, leheletfinom cselekmények formájában. A művész ezekben a történet-fragmentumokban saját egzisztenciális helyzetét igyekszik fixálni, s e lét-állapotok rögzítése során egyúttal sajátos önvizsgálatokra kényszerül. A tiszta formák és érzések karaktereit állítja e vizsgálódásainak középpontjába, ezáltal teremtve meg önfeltárásának szubjetktív kategóriáit.

Doboviczki Attila T., médiakutató

http://www.kictemerin.info/hu/node/612